Dátum: 2021 február 27. (szombat) | Ákos, Bátor

hírek

SFGA – OPEN ’20

SFGA – OPEN ’20
2020.06.22-23. / Bernolákovo, Szlovákia

Elérkeztünk az év egyik legrangosabb eseményéhez, a Szlovák Footgolf Open FIFG 500 besorolású versenyhez, melyet az egyik legnépszerűbb és legnehezebb szlovák pályán rendeztek. Itt igencsak ritka a mínusz, nincs túlkalibrálva a pálya.

Az ilyen események kezdete előtt az egyik leginkább várt esemény a nyilvános flight sorsolás, mely ezúttal sajnálatos módon elmaradt. Azért szerencsére a verseny szervezői időben tájékoztatták a játékosokat az indulási idejükről.

Első nap…
Az első UTE játékos Karakas Attila volt, aki rögtön az első flightban kapott szerepet, méghozzá negyedik indulóként. A pálya egyik látványossága az egyes elrúgó, mely csodálatos kilátást nyújt az egész pályára. Ez a pályaszakasz minden alkalommal meglepetéseket tartogat a résztvevőknek, így nem mindegy ki hány rúgást láthat a saját rúgása előtt. Játékosunknak ezúttal sem okozott gondot a kezdés, egész kiváló első rúgásának köszönhetően, nagyjából négy méterre állt meg labdája a lyuktól. Felcsillant a remény, hogy birdie-vel kezd egyletünk, de sajnos a második rúgás kimaradt, mégpedig annyira, hogy bravúr kellett a harmadik rúgásnál a PAR-on történő befejezéshez.

Ennyit az egyes pálya szépségeiről, nehézségéről…

Játékosunk szereplése a következő pályaszakaszon a következőképp zajlott az első kilenc lyukon 2 PAR, majd 2 bogey között egy Eagle utána újabb négy PAR, így az első kilenc lyuk eredménye PAR lett. A második kilenc lyukon született egy birdie, egy bogey, valamint 7 PAR, így a második kör, valamint az összeredmény is PAR lett, ami ezen a pályán kifejezetten jónak mondható és a szenior kategória első helyére volt jó az első nap után.

Második indulónk a „hazai pályán” versenyző Lucia Čermáková volt, aki nem a legjobb kezdést produkálta, hiszen rögtön egy double bogey volt a kezdett az egyes pályán, melyet még három bogey követett az első kilenc lyukon, így az első nap felénél plusz 5 állt a score kártyán, Viszont a második kilenc lyukon már csak egy bogey csúfította a kártyát és ami még ennél is örömtelibb, két birdie-nek is tapsolhattunk. Ez által a második kör -1 lett, összesítve pedig +4, ez azt jelentette, hogy az első nap után egy egységnyire volt az első helytől.

Sűrűsödtek az események, a következő UTE flightban már két játékosunk is szóhoz jutott: Kocsis Sándor és holland légiósunk Frank van Maurik. Kocsis Sándor nem az egyszerű játék híve, így az Ő szereplése nagyban függ a kockáztatásainak mértékétől. Fantasztikus megoldásaival sok birdie-t szerez, viszont a másik oldalon gyakran megjelennek a bogey-k is. Nos, ezen a napon sajnos csak a bogey-kat tudtuk számolni, szám szerint nyolcat, lévén birdie-ből egy sem sikerült, így a záró eredménye +8 lett.

Kocsis Sándorral ellentétben, Frank van Maurik az igazi holland iskola képviselője. Semmi rizikó, fő a precíz kivitelezés, „juttasd közel a lyukhoz” az elv. Ez a nap viszont nem erről szólt, feltűnően szélsőségesen játszott, 8 bogey, egy double bogey mellett 4 birdie, ami +6 eredményhez volt elegendő. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utolsó lyukon megcsípte egy darázs, ami miatt elveszítette koncentrációját, így a 18-ason becsúszott egy bogey, ami nem odaillő.

Negyven perccel később szólították az elrúgóhoz Flink Jánost. János ezen a napon nagyon sok hibát vétett, 7 bogey, egy double bogey és egy tripla bogey, színesítette a lőlapot, csak a 11-esen elért birdie volt némi szépségtapasz. Az biztos, hogy a +11-es eredményt nem tőle vártuk, sőt megkockáztatom, ilyen eredményt senkitől sem vártunk.

Csőre Csaba következett a sorban és ott folytatta (sajnálatos módon), ahol Jani abbahagyta, double bogey/bogey/bogey volt a sorrend, és csak ez után jött némi felüdülésként két PAR eredmény, majd újabb 3 bogey és egy PAR. Ez kilenc lyuk után +7 eredményt jelentett számára. Ekkor jött a csoda, a kilences lyukkal együtt 10 lyukat rúgott PAR-on, így a végeredménye is biztatóvá vált (+7) ezen a nehéz pályán.

Már csak két játékosunk várt sorára amikor Zsuppán Péter lépett az egyes tee-hez és kezdte meg szereplését a szlovák open-en. Az első lyuk biztatóan sikerült, viszont ami ez után következett, arra még nem volt példa, mondhatjuk példa nélküli volt. Az első kilenc lyukon 4 double bogey és két bogey, volt a termés, így féltávnál +10 volt az eredménye, amin csak kicsit tudott javítani a hátralévő lyukakon. Bár a két birdie elismerésre méltó teljesítmény, szerencsére itt már csak egy bogey rontotta az összteljesítményt, amely záráskor +9 volt.

Utolsóként szólították az elrúgóhoz Nagy Istvánt, és szó szerint majdnem utolsóként, mivel utána már csak egy játékos kezdte meg a szereplését a versenyen. Nagyszerűen kezdte a játékot, hiszen az egyesen egy birdie-vel indított. Amilyen nagyszerű volt az egyes, olyan katasztrofális a kettes. Itt a feladat első része, hogy át kell rúgni a labdát egy folyón. Sajnos ez nem sikerült, így ezen a szakaszon nem sok remény maradt a jó eredményre. Nem is lett, tripla bogey volt a kiszálló, amit a következő két lyukon egy-egy bogey követett, így négy lyuk után +4 volt az állás. Ekkor egy újabb birdie következett, de sajnos nem sokáig örülhettünk, mert ez után bogey/double bogey/bogey/PAR futam volt, így félidőben +7-et mutatott a számláló. Nem adtuk fel a reményt, hisz sokan a rossz kezdés után a második (talán kicsit könnyebb) szakaszon olykor sokat tudtak javulni. Nos, volt javulás, de az első szakaszhoz képest csak eggyel zárt jobban a második 9 lyukon, így végeredménye +13 lett.

Második nap…
Úgy tartják, utolsókból lesznek az elsők, nos hát ez esetünkben is igaznak bizonyult. Az első nap záró UTE játékosa - Nagy István - kezdte a második napot, ahol már az első nap eredményei alapján kerültek kialakításra a flightok. Minél jobb valakinek az első napi eredménye, annál később szólítják a tee-hez a játékost, így biztosítva, hogy a legjobbak az utolsó flightokban induljanak.

Ejtsünk néhány szót István második napi teljesítményéről… a kezdet ugyanolyan volt, mint az első nap, birdie az egyesen. Sajnos úgy is folytatódott, a kettesen egy újabb hiba, így nem sok remény maradt, mivel ezen a pályán nem követik sűrűn egymást a birdiek. A második napon minimális javulás sem volt tapasztalható, amely meg is látszik az eredményen, hisz megegyezik az első napi +13 eredménnyel, mely így a két nap alapján +26.

A második napi második indulónk Flink János volt, aki az első naphoz képest óriási formajavulást mutatott. Bár a kezdet nem azt mutatta, hogy itt még örömre lesz okunk, de mégis úgy lett. Az első rúgása után a labda leérkezésekor furcsán megpattant, így nem igazán hozta kellemes helyzetbe gazdáját. Sajnos ezt nem is kezelte jól Jani, így az egyes lyuk után +2 vésődött a score kártyára. Szerencsére hamar összekapta magát, a következő lyuk birdie-re sikeredett, majd egy újabb double bogey és egy újabb birdie. A 14-es lyuk után +5-ben állt Jani, a tizenötösön és a tizenhetesen rúgott két Eagle-t, így a második napi végeredménye +2, összesítésben +13, ez a férfi mezőny 36. helyére volt elegendő – soha többet ilyet!

Egy két szempillantás és újabb UTE játékos jelent meg az elrúgónál, sőt nem is egy, hanem mindjárt kettő. Kocsis Sándor és Zsuppán Péter kezdte meg a második napi programját. Sándorunk megígérte, hogy nem, de azért igen, megpróbált egy „balkülit” a szokásos eredménnyel, a labda eltűnt a szemünk elől, sajnálatunkra nem a lyukba, hanem valami nem látható ismeretlen helyre. Sanyi a jobb eredmény érdekében az egész pályán kockáztatott, ami sajnos az első lyukhoz hasonlóan nem igazán jött be, legalábbis a számszerű eredmény +11 ezt mutatja. Az összesítésben elért +19 eredmény a szenior kategória 11. helyére volt elegendő.

Flight társa Zsuppán Péter óriási biztatást kapott, hogy Sándorunkhoz hasonlóan Ő is egy „balkülivel” kezdjen, de Ő nem ekkora szerencsevadász, így maradt a biztonságos „balbelsőnél”. Jobban is sikerült az első lyuk, hiszen 3 rúgásból sikerült PAR-on teljesíteni a szakaszt. Ezek után azt gondoltuk, ráment az iskolai jó jegyekre, mivel egy 5-ös, három négyes és egy újabb 5-ös következett. A következő két lyukon kisebb hibákat vétett, így az első kilenc lyukat +7 eredménnyel zárta. Zsupi nagy küzdő, tudtuk, hogy még akad elszámolni valója a pályával, Ő az, aki igyekszik rossz eredmény elérésekor is valami pozitív élménnyel távozni a pályáról. Ezúttal sem volt ez másképp, mivel a 10-18 lyukakat PAR eredménnyel fejezte be, napi eredménye az első körben „elért” +7 maradt, mely az első napi eredménnyel kiegészülve +16, ez a szenior kategória 8. helyét jelentette számára.

Újabb dupla következett, hiszen holland légiósunk Frank van Maurik és Csőre Csaba képviselte egyletünket a következő flightban. Frank nem volt túl elégedett előző napi eredményével, bár nála a darázscsípés is közrejátszott. Mindazonáltal remek kezdéssel indított, birdie az egyesen(!), a kettesen viszont kis hiba csúszott a precíz játékába, így azt a szakaszt bogey-val zárta. Ezek után három PAR, három bogey és befejezésként egy PAR a kilencesen. Első kör +3 (első napi eredménnyel megegyező). A második kilenc - Zsupihoz hasonlóan - neki is jól sikerült, egy bogey, egy birdie, 7 PAR mellett végül PAR eredményt hozott, a második nap pedig +3. A két nap egyesített eredménye +9, ez a férfi kategória 28. helyét hozta el számára. Ilyen rangos versenyen (a világ második legerősebb kategóriájú versenye a FIFG 500) még nem ért el ilyen kiváló eredményt.

Sorstársa Csőre Csaba az első 5 lyukon végig PAR eredménnyel masírozott, majd a 6/7/8 pályákon három bogey-t vétett. Ez nem okozott nagy elkeseredést, hiszen ezekben a pályákban benne van a bogey. A kilences PAR-ra sikerült, félidőben +3. Már azt gondoltuk másolja egymást a két UTE legény, szlenggel élve „húzzák egymást”. Csaba az első napon a második kilenc lyukat PAR eredménnyel teljesítette, így hát nagy volt a reményünk, hogy az előző nap megismétlődik. Ám nem így lett, a befejező kilenc lyukon „elfogyott”, így itt is pluszokat termelt. A második napi eredménye az első napival megegyező +7, két napi összesítésben +14, mely így is szenior 6 hely!

Ekkor még két játékosunk várt bevetésre, akik mindketten az aranyért szálltak harcba. Elsőként Lucia Čermáková lépett az elrúgóhoz, hogy egyet javítva előző napi helyezésén a dobogó legfelső fokára állhasson. Álomszépen kezdődött minden, hiszen az egyesen az előző napi eredményéhez képest mínusz kettőt (PAR) teljesített. A hatodik lyukig nem is volt gond, egy birdie, egy bogey. A hatoson és a hetesen viszont két tripla bogey sikeredett, ez tőle igencsak szokatlan (szerintem még nem is volt ilyen – a szerző). A nyolcason egy birdie, kilencesen egy PAR, így az első napot ismételve kilenc lyuk után plusz 5 a kártyán. Látva a többiek eredményét, azt gondoltuk, ha az első nap ismétlődik akkor Luci kereshet helyet otthon az újabb serlegnek. Valamelyest ismétlődött (két birdie), viszont a bogey-k száma 1 helyett 4 lett, ez sokba került a végelszámolásnál, hiszen az aranyérem elúszott. A második napi +7 és az első napi +4 eredménye Lucit a második helyre rangsorolta (két rúgáson múlott…). Természetesen elkeseredésre semmi ok, Lucinak ez volt a második ezüstje ebben az esztendőben, a többi mind ARANY!

Ha azt gondoltuk, ez volt a kávé (feketeleves), nos tévedtünk, még csak ez után jött az igazi betli. Pedig milyen jól indult… Karakas Attila volt a második napi utolsó indulónk, aki a győzelem reményében kezdte el rugdosni a labdáját, nem is akárhogyan. Történt ugyanis, hogy az első rúgás után a leérkező labda furcsán megpattanva - Flink János rúgásához hasonlóan – eltűnt a szemünk elől, sőt leérkezve sem találtuk, csak az erdőben. A második rúgás viszont mindent feledtetett, hiszen árkon-bokron, kis és nagy füvön áthaladva, addig közelített a lyuk felé, hogy végül is a lyukban kötött ki, két rúgás és le is volt tudva az első lyuk. Azt gondoltuk ez jó jel, és valóban sokáig annak is bizonyult, öt lyuk után még mindig mínusz szerepelt a score kártyán. Ezek után következett az ámokfutás, a 6-os lyuk fordított rúgásszámból 9 sikerült, mely ezen a szakaszon +4 eredményt hozott. Erre az sem mentség, hogy az első rúgás fennmaradt a fán (hogy került oda?), hiszen a hatodik rúgás már put volt. Szerencsére a többiek sem szerepeltek túl jól, így élt még a remény, hogy egy jó hajrával meglehet a hőn áhított arany. Ez a remény a tizenkettesen oszlott szerte egy tripla bogey képében, és már a tizenhetesen elért birdie is csak arra volt elegendő, hogy büntetőrúgásokkal meglegyen a bronz. Ezen a napon semmi sem sikerült… +7-es eredmény szenior negyedik hely.

Következzenek a végeredmények (TOP 10):

SFGA – OPEN ’20
FIFG 500 / NŐI
2. Lucia Čermáková (155) UTE

SFGA – OPEN ’20
FIFG 500 / SZENIOR
4. Karakas Attila (151) UTE
6. Csőre Csaba (158) UTE
8. Zsuppán Péter (160) UTE

Nyilatkozatok:

Lucia Čermáková UTE (női kategória 2. hely):
Ez a verseny nagyon fontos volt nekem. Meg akartam őrizni a tavaly elnyert bajnoki címemet, azonban ez sajnos most nem sikerült.
Sajnos azt kell mondanom, hogy nem játszottam jól. Több lyukat is elrontottam, de a verseny végére belejöttem. Két lyukon +6 rúgást szereztem, ami elég soknak mondható. Ezt később igyekeztem ledolgozni, de sajnos nem volt elég.
Jobban szeretek olyan flight-ban menni, ahol férfiak vannak, mert így velük próbálok lépést tartani, és nem követem a női eredményeket, szóval nem látom a többiek teljesítményét.
Kicsit elszomorodtam, mikor láttam, hogy az eredményem nem lett olyan jó. Ennek ellenére nagyon örülök, hogy megszereztem a 2. helyet, és ezzel megőriztem a jó híremet, és tovább öregbítettem az UTE hírnevét.
Büszke vagyok magamra és a többi versenytársamra is, hiszen mindannyian odatettük magunkat.
Az idő nagyon jó volt, sajnos a teljesítményem nem annyira.
Nagyon várom a következő nagy versenyt, ami Magyarországon kerül megrendezésre, ahol ismét megpróbálom kihozni magamból a legjobbat!

Karakas Attila UTE (szenior kategória 4. hely):
Az első nap mikor lejöttem a pályáról, úgy éreztem nincs sok esély a jó eredményre, hiszen 1 birdie-t (-1) és egy Eagle-t (-2) sikerült csak szereznem, több birdie esélyt elszalasztottam és vétettem három hibát is, így PAR eredménnyel sikerült zárnom. Később az eredmények tudatában (vezettem a szenior kategóriát) már vérmesebb reményeket kezdtem táplálni.
A második nap nem úgy sikerült, ahogy gondoltam, már az első rúgás sem volt biztos, mivel éreztem nem megy jól, nagyon koncentráltam a következő rúgásokra. A második úgy is sikerült, ahogy csak nagyritkán szokott. Egészen a hatodik lyukig nem volt probléma, görcsösen ragaszkodva a megszokott mozdulatokhoz, hoztam az elvárható eredményeket. Aztán a hatoson az elsőt felrúgtam a fára, úgy gondoltam ez még nem nagy probléma, hiszen vezettem a versenyben, ám ezen a szakaszon a végjáték teljesen szétszedett. Megpróbáltam regenerálódni, a következő lyukakon sorra jó döntéseket hoztam (még egy rúgást is feláldoztam a hetesen), csak hogy rendbe legyen minden. Nem is volt baj a tizenkettesig, ott viszont végleg megpecsételődött a sorsom. Sajnos én nem tudok helyezésekben gondolkodni, számomra csak a győzelem az, ami elfogadható. A megdöbbentő az egészben, hogy a 6-os (volt) a kedvenc számom, erre a 6-oson +4, a 12-esen +3, a 18-ason pedig elveszítettem a szétrúgást. Intő jelként fogom fel, keresek új kedvenc számot! 

 

hírek

információk

történet

Footgolf / Footballgolf szakosztály a Facebookon!

Képek

"Kissrác voltam én, bámultam a csodát" című gallériából ízelítő

Videó

Sportolj velünk az UTE szakosztályaiban!

1%

Mi az, amivel megőrizheted a gyermekeid egészségét?
Mi az, amivel segítheted olimpikonjaink felkészülését?
Mi az, amivel segítheted kedvenc klubodat?
Mi az, amit igyen adhatsz tavalyról?

UTE az utánpótlásért Adószám: 18165159-1-41